biablog

Nincs fülem többé, mégis beszélj hozzám, tökéletesen értelek. Míg éltem, nem érthettelek, annyi vágyad, késed és sérülésed, annyi rögeszméd, persze nekem is: két bolond De most ha kérdezel, gömbölyű csöndem felel. Segítőn átölel, ne is hiányold a beszédet.…

ha mindenedet odaadnád érte - mit adhatnál neki? (Fodor Ákos)           Pablo Picasso - Don Quijote 

Oly nagyra nőttél bennem, mint kitárt ujjú fák, elborítottál engem az ereimen át, csupa vér vagyok, nézzed, tartsd távol a kezed, nehogy testedhez érjek és bevérezzelek. (Gyurkovics Tibor)

nem tudom, mi van délután jól voltam, mostanra széthullottam atomjaimra sosem szerettem Juhász Gyulát (kivéve az Anna örök), de most aktuálisabb és bensőmbe nyilalóbb mint valaha is           Salvador Dali - Metamorphosis of Narcissus

"Delaura azt álmodta, hogy Sierva María egy ablaknál ül, mely egy behavazott mezőre néz, és egy szőlőfürtről, ami az ölében hever, egyenként tépi le és eszi meg a szemeket. Ahogy letép egy szemet, nyomban egy másik szőlőszem nő a helyén. Álmában nyilvánvaló volt, hogy…

úristen, ez de felzaklatott így korán reggel "s hogy mindez a folyóéval egy irányban történt, vagyis az, hogy egyfelé menet hagytuk el egymást: a legeslegszomorúbban a r r a gondolok"(Fodor Ákos: Rondó - részlet)

Órák, napok jéghártyás ablaküvegét lehelgetem, hogy megláthassalak. Gyönyörű arcod tanulom utcán, sínek között, örök életveszélyben, nem tudom hova tartó villamosokon. Kívüled élek, olyan bátran, hogy abban már megláthatnád a vacogást, ha egyszer közelről…

egészen jól vagyok (csak álmosan) éjszaka feküdtem a kertben, hullócsillagokat néztem, és éreztem újra: élek. aztán azt álmodtam, hogy vettem egy ladát. reggel óta lélekben másutt. csillagot és fecskét énekelgetek, meg kocsiban nyolcszor egymásután ha az életbent, míg…

három éve ez volt az utolsó utáni éjszaka. talán megtörik a három éves átok. a tubes, a hullócsillagok, és megannyi dolog, amely azt az augusztust idézi napok, hetek óta. időutazást játszat velem az élet; lidérceket táncoltat, üveggolyót görget, emlékeket vetít homlokom…