hoztam a könyvtárból egy bőröndnyi Márait
míg a dugóban ültem a 6-oson, két idézet talált rám "Az igazi" c. regényből, mindkettő húsba maróan aktuális
"Most látom, azt gondolod, hisztérikus liba vagyok. Nem, én nő vagyok, tehát egyszerre indián és mesterdetektív, szent és kémnő, minden egyszerre, ha arról a férfiról van szó, akit szeretek. Nem szégyenlem ezt. Ilyennek alkotott az Isten."
"Az elébb, mikor ide siettem, egy belvárosi utcán mentem, s egyszerre esni kezdett a hó. Olyan tiszta és boldog öröm volt ez. Első hó... Azelőtt nem tudtam így örülni a világnak. Egy emberre figyeltem, nem értem reá a világgal törődni. Aztán elvesztettem az embert, és kaptam helyette egy világot. Szerény csere, így gondolod?... Nem tudom."
(Márai Sándor: Az igazi)
