jó volna érteni magamat, azt, hogy mi mozgat bennem mit, hogy miért csinál mást a testem, mint amit diktál belül az érzés.
ma este három jel pillanatok leforgása alatt. miértek vannak, válaszok nincsenek.
Az ember él, s toldozgatja, javítja, építi, majd néha elrontja az életét; de idő multával észreveszi, hogy az egész, úgy, ahogy hibából és véletlenségből összeállott, másíthatatlan. Lajos itt már nem tehet semmit.
Mikor valaki felbukkan a múltból, érzelmes hangon bejelenti, hogy "mindent" rendbe akar hozni, csak sajnálni és nevetni kell szándékán; az idő már "rendbe hozott" mindent, azon a különös módon, az egyetlen lehetséges elintézés módján."
(Márai Sándor: Eszter hagyatéka)
"Az ember végül mindig egész életével felel a fontosabb kérdésekre. Nem számít mit mond közben, milyen szavakkal vagy érvekkel védekezik. A végén, mindennek a végén élete tényeivel válaszol a kérdésre, melyet a világ olyan makacsul intézett hozzá. Ezek a kérdések így hangzanak: Ki vagy?... Mit akartál igazán?... Mit tudtál igazán?... Mihez voltál hűséges és hűtlen? Mihez vagy kihez voltál bátor vagy gyáva?... Ezek a kérdések. S az ember felel, ahogy tud, őszintén vagy hazugon; de ez nem nagyon fontos. Ami fontos, hogy a végén egész életével felel."(Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek)
