ma végleg úgy döntöttem, hogy az egykori bizalmas és titkos blogom "vágott" verzióját közszemlére teszem.
ez az ötlet már pár hete megfogant a fejemben, csak a technikai nehézségek miatt a kivitelezés idáig váratott magára. ezt fontosnak tartottam elmondani, merthogy a dolog miértjének semmi köze életem azon szálának tovább szövődéséhez, amely miatt a blog eredendően több, mint 15 hónappal ezelőtt elindult.
azt nem ígérem, hogy a legbensőbb gondolataimat és érzéseimet egy másik szigorúanbizalmas blogban nem fogom párhuzamosan vezetni, de ami megosztható, főként idézet, vers, zene formájában, azt is itt meg fogom osztani veletek.
Ez a vonat ha elindul hadd menjen
Énutánam senki ne keseregjen
Ha valaki énutánam kesereg
A jó Isten a két kezével áldja meg
Kicsi madár miért keseregsz az ágon
Nem csak te vagy elhagyott a világon
Nekem sincsen édesapám,sem anyám
A jó Isten mégis gondot visel rám
Életemben csak egyszer voltam boldog
Akkor is a két szememből könny hullott
Sírtam is én örömimban hogy szeretsz,
Bánatimban hogy az enyém nem lehetsz.
(Csík zenekar)
