most mit mondjak? búcsúra készültem végleg, arra, hogy ég veled.
nehéz döntés volt, te is tudod, kértelek, segíts döntenem - de nem segítettél. ellened tettem le végül a voksomat. fájdalmas, kínkeserves vajúdás volt, míg megszületett bennem, hogy így kell lennie.
és most vissza az egész...
legszívesebben elmenekülnék a saját életemből, és futnék, míg hátra nem hagyom a sorsomat. nem rólad, már rég nem csak rólad van szó, hanem mindenről, ami most sok, ami most elég, ami most ködös távolba vész.
"ott a tenger, itt az én hajóm... nekem itt van dolgom, nekem itt vannak álmaim..."
