biablog

jössz, mindig csak jössz, és borítasz és viszel mindent, mint szélvész vagy hurrikán. persze, nem tudom, van-e még valami, amit el tudsz vinni, legfeljebb azt a kis nyugalmat, amit ébredés után verejtékkel összetákolok, hogy aztán megint csak gyere és elsöpörd, mint zörgő avart…

soha ki nem mondott tétova szavak, örökre elnyelt vallomások fojtogatják a levegőt. mióta elmentél, nem látom az eget, nincs hitem és nincs istenem. üszkös kezem nem kulcsolódik imára, helyette markolássza a semmit, amely egykor minden volt általad.hát, elérted ennyi idő után a…

egy elengedés-gyakorlat, amolyan hellinger-féle.emlékszem, amikor kb. fél éve először olvastam egy könyvesboltban, annyira potyogtak a könnyeim a felétől, hogy nem láttam a sorokat. az eladók hülyének néztek, a vásárlók méginkább.végre megszereztem, begépeltem, és most,…

immáron a 30-asok táborát erősítve.  De addig mennyi elfutó vonat, de addig mennyi vertszárnyú madár, de addig mennyi mázsás virradat, mennyi perzselt, koromszárnyú levél, de addig mennyi testté-lett hiány, és mennyi karrá-nem-lett ölelés, falakról visszapattant nevetés,…

Lemállik rólam a lehet.Szerelmeim elrongyolódnak.Lassan meztelenebb leszek,mint a hívogató holtak.Mégis, magam el sem fedem,hagyom, hogy a szívemig lásson,aki akar, azt szégyellemcsupán: tűröm, hogy megbocsásson.Vesztőhelyszáj. Bakóölek.Minden szó egyéb és csak talmi.Itt már…

jössz a semmiből, és hirtelen mindent felforgatsz. egyenes lesz a görbe és görbe lesz az egyenes.Üszkösödik az ég, ősz hull a fákról,elkékülnek az útszéli tüzek,a szerelem is elfullad, csupa zápor,de a fák még a szádtól füstösek.A nyár a földről lehámlik, mint a léleka…

a mai az utolsó napom a huszas éveimben... éjféltől új időszámítás kezdődik.azért egy kicsit megvisel. számvetésre, mélybe mászásba, múltba révedésre késztet. Nem lehet jó a semminek. Őt senki sem kérdi meg hogy van, mizujs. Ugyan dehogy! Azt mondaná, kösz, sehogy.…

Hát itt ülsz. Lépcsőfordulónyi csendben. Szilánkjaidból így lehetsz egész. Ne félj. Fájni már nem fog élesebben az elvágott mondatok közti rés.   Ez még a hátha-mégis, hogyha-mégse. Fejed felett a lámpafény dadog: (neon-madárka szárnya, rebbenése.)   Még ne…

majdnem. a leggyilkosabb szó mind közül. rosszabb, mint a nem, kínzóbb, mint a semmi, pokolibb, mint a soha.de tudd: tegnap nagyharsányban, a szőlőhegyen menet kinevettelek magamból. kinevettem magamból minden fájdalmat és minden majdnemet.sajnálom, hogy majdnem…

ha te tudnád, amit én... De ami volt, az nem jön vissza többé soha. Az idő egyirányú utca. Örökké zuhog a jelen, s örökké száraz lábbal kelünk át rajta: a múlt fölissza szempillantás alatt. Lábbal előre vissza nem szökken a műugró a trambulinra, és nem lesz már a…

megint olyan nehéz, kaptatókkal teli az élet. megint nem olyan jó a bőrömben, a világomban, az életemben lenni. megint a hiány vert tanyát bennem, megint nemakarni és felejteni kéne. megint nagy kellene az érintés, az ölelés, a szerelem. ehelyett csak a falak, csak az ennyivolt,…

Megfogni és elengedni. Örülni annak, ami nincs. Nézni, hogy tündököl. Ajtótalan kilincs. Sehová se menni el, nem maradni sehol. Ugyanazzal a mozdulattal ellök és átkarol. Odabújni, ha fagy, érezni, ahogy cirkulál, mint melegvíz a csövekben, az, amit nem talál. (Szakács Eszter:…

eltelt egy hónap. és ennyi volt.hazudhatnám, hogy nem hiányzik, de nem lenne igaz. de ki tudja, igaz-e még ebben az életben valami? néha komolyan kételkedem. vagyok az örök maradáste az örök menésha nem vagy itthon a lakásüres hullámverés ágyamon üres tenger ésfal…

szív- és ésszerű volna most szeretni tudni bárki mást ez a vers is mint egy tengerész próbálgatja az indulást amíg a partnak integetne helyet cserél az ott s az itt de már a nyílt vizekre tartva kibontja horizontjait szív- és ésszerű volna most szeretni tudni bárki mást ez a…

ma szembejöttél véletlenül, hirtelen, visszavonhatatlanul.szerintem most te vonzottál be engem. nekem a mai napomban, a pillanatnyi kis életemben nem volt benne, hogy szembejöjj ilyen véletlenül, ilyen hirtelen, ilyen visszavonhatatlanul.és akkor ott hamuszürkévé vált a világ, és…

Tudod, hogy mind meghal az ember. Ki kell bírni, ha szeretünk, ha nem. Van, ami megtörténik egyszer, van, ami sohasem. (Gyurkovics Tibor: Szállás)na, ide majd írok holnap, most nem jönnek a szavak. de van, lesz mit.  Kemény István "Úti dal" című verse Kiss Tibi…

a ma éjszaka margójára... a trolin kívül minden betűje releváns.Mellőlem ma éjjel sorra kihaltak,akik már mondhatnának valamit.Azt nem hiszem, hogy egyedül maradtam,egyedül más... én ne tudnám?De most nincs más senki itt.Egy olyan éjszaka végén vagyok,amikor minden kiderült,…

azt szeretném, hogy valaki tojásrántottát süssön nekem reggelire. vagy omlettet. vagy a bundáskenyér is megteszi. miért van az, hogy még mindig hiányzik? ma azt hallottam, hogy szeretne felhívni, csak nem mer. jó lenne ebben az illúzióban áltatni magam, de ez nyilvánvaló…

túljutottam rajtatok. egytől egyig. újra szabad vagyok. kiábrándultam, végérvényesen.de hogy a szabadság meddig szabadság, és honnan válik rabsággá, nem tudom... mert ha úgy vagyok szabad, hogy nem akarok az lenni, akkor az már voltaképpen egyfajta rabság, ugye? és ha rab akarok…

olyan nagy kérés a sorstól, hogy egy normális párkapcsolatot szeretnék? amolyan együttalvós-mozibamenős-koncertenösszebújós-reggelrántottátsütős-zuhanyzóbanszeretkezős-beszélgetős-csendethallgatós-külföldreutazós-múzeumbajárós-mosolyogvaébredős félét?!ideje, hogy…

Vagy hogy nem dőltem össze én isaz első, óvatlan döbbenetben,mikor csak megsejtettem féligki szeretett és kit szerettem. (Bella Isván: Madár repül a föld felett - részlet) ma voltam külföldön, legalábbis Beli Manastir-ban. munkahelyi kiküldetés. ápoltam az új kollegiális…

ma arra kelek, hogy felhív a volt kis üdvöskéd, hogy információkat kérjen rólad. lehidalok. próbálom kikerüni a kérést, és azon gondolkodom, hogy brand new life meg elengedés, hurrá, végre megcsináltam, és akkor most szórakozik velem az élet, hogy minden nap csinál valami…

most képlékeny a világ, most egy hatalmas útkereszteződés az élet. most bármi lehet, bárhol és bármikor. mehetek bármerre és bárhová. ezer út, ezer irány, ezer látszólagos lehetőség. most nincs Te, és nincs Én sem, most csak ár van, sodrás van, meg uralkodó szélirány.…

első nap az új munkahelyemen. vagy inkább a minusz egyedik. odaülök a leendő számítógépem elé, és tele van anyád e-mailjeivel. próbálok úgy tenni, mintha nem, csak azért sem zavarna. aztán jön a posta, jó párat tévesen hozzánk dobnak be. egyiken anyád neve virít. nem, nem a…

mert képes voltam rá, mert megcsináltam, mert elbúcsúztam és elengedtelek, az élet cserébe adott egy nagyon nagy csodát... hogy segítség volt ez vagy jutalom? mindkettő talán.most jó, most minden jó, most olyan, mintha élnék. rég volt ilyen békesség odabent.amit tavaly április…

ma el foglak engedni, és új szelek irányába megyek tovább. kell. muszáj. és már én is akarom.az éjszaka kisebb csodát hozott, így nem lesz olyan nehéz. mikor a langyos tavaszi éjszakában a trafik falához nyomtak, úgy éreztem, bár ezer óceánt telesírtam miattad, most mégis…

ez a vers... tükre az elmúlt heteknek. annak ami van. vagyis ami nincs.az utolsó két sor. te.meg akarlak tanulni gyűlölni. hogy visszakapjam az életem.  Mi van a fejünk felett? Mi van? Micsoda jel? A tavasz puha szája csak sír, és nem felel, és nem felel a nappal és nem felel…

VÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!!! tökjótökjótökjó!:) te voltál az első, akinek elmondtam. de tudd: ez volt az utolsó esemény és gondolat, amit közöltem veled.talán valóban egyéves átok sújtott és most szombaton végre vége…

április 11. utoljára Budapesten, utoljára Siófokon. már egy éve.nagyszombat. egy éve még kéz a kézben hallottuk, ahogy a harangok Rómából visszatértek.még egy hetem van, hogy lezárjam, ami lezárásért könyörög. Visszatérek mindig, mindenhonnan hozzád, akinek még nevét…

ma vagy 39 éves. az emlékműnél szomorú szelek fújnak.  

ideje van a költészetnekideje lejárt a túltudásnakrepülésük van a fészkeknekrepedése van minden tojásnakaki most hallgat belehalhataki nem táncol az pórul járhatürülése van a szívnek és a borral teletöltött pohárnakszabad most ostyát tépni az égbőltüzet vizet ki szabadon…

ma vagyok 29,5 éves. seholse talállak. "Hallod-e, te bolond Ahogy az ereimben lüktet a vér. Rezeg az emberben minden atom, És csak az téved el, aki él! De ha csak dünnyödsz, mardosod magad, És nyaldosod a sebeidet. Ami ma még az ajtón bejön, Holnap a kulcslyukon kimegy."…

Egyszerre minden oly természetes, megbénító, ujjongó félelem, Csak áll, a fénnyel átszőtt ködbe les, Vár. Megmozdul. nem, nincs ott semmi sem. Szégyenkezik. Elindul hirtelen. A szél megint hűlő szívébe fúj. Fellélegzik: nem, nincs ott senki sem. És fájni kezd,…

ez a mai nap... megint te, megint mindenhonnan te, aztán a semmiből az orromban az illatod, aztán a sokk, aztán a döbbenet, aztán az értetlenség.ezt tényleg én tudom ilyen profin játszani?égoïste... ha lehunyom a szemem, egy pillanatra olyan, mintha visszarepítene oda, ahová utak már…

hajnalban Kiskunhalasra menet ezt a (lenti) számot hallottam meg először a rádióban. nem tudtam, mi ez, de abban a korai álmos napsütésben a szövege az üléshez passzírozott. az út jó volt, bár a szükségesnél kicsit többször villant a gondolatomba, hogy jártam egyszer a…

Elmegyek, mert elapadt az életem mindenemet a tűzre vetem és elmegyek innét. Szétszálazni a bonyolultat nincsen erőm már folytatni a múltat álmomban fogaim mind tenyerembe hulltak hát elmegyek innét. Mint a macska az egeret lesem: szaporodnak az égi jelek foltok a Napban, árvizek…

ha voltam is, már nem vagyok - és még kevésbé leszek.mert vannak dolgok, amiket már nem lehet visszacsinálni (eleve: semmit se lehet!), és vannak helyek, ahonnan már nem lehet visszajönni.vannak búcsúszavak, melyeket csak képzeletben mond el az ember, és vannak álmok, melyeket…

mintha nekem mondanák... Micsoda meztelen lehettél, még szívedet is láthatták bőröd alatt akik szerettek, micsoda kiszolgáltatott lehettél valamikor, ha most torkodig öltözöl, hajad rézsisakját szemedre húzod, ágyadig szelídíted a magányt? négy kisangyal-szárnyra találok…

Ha mindent is – magad mégsem raboltad El tőlem – s magam önmagamtól én sem Félbe-hasított faként is egészben Maradtunk mind a ketten kiraboltak Mért is tudtál volna te lenni jobbnak Mint ahogyan lehet e Téridőben A közöttünk mindegyre terjedőben Mely a számunkra…

amikor összefonódik két történet, amikor múlt válik jelenné, jelen pedig múlttá. amikor összemosódik két fájdalom, és nem tudod, egyiktől fáj a másik vagy a másiktól az egyik.amikor maradnál, ha tudnád, hogyan, vagy nevetnél, csak lennél már szabad, de rádtörtek az egy…

Mindennek megvan az órája, és minden szándéknak a maga ideje az ég alatt: Van ideje a születésnek és a halálnak; ideje az ültetésnek és az ültetvény kiszedésének. Ideje az ölésnek és ideje a gyógyításnak, ideje a bontásnak és ideje az építésnek. Ideje a sírásnak és…

Úgy gondoltam valamikor, hogy avakító narancsszínű reggeleken,újraélednek a már eltemetett álmok,vágyak, remények a megvilágosodottemberi agyban, mint ahogy újraéledneka mesebeli hétfejű sárkányok, és aNap új arca is az erdőszéli vízmosásban.de ma reggel reménytelen és…

Uram, végül is befejezted a végtelent?(Jónás Tamás: Az első kérdés)

rémületbe burkolt remény húz hol jobbra, hol balra.talán tényleg fehérre mosta a hó a sorsomat, kifakított belőle minden előző évi mocskot, és tisztábbá tett, mint a nevem.ideje volna megfelelnem annak, amilyen néven neveztettem, vagy a nomen est omen rajtam örökre elbukik.hiány…